A sógornőmnek ígértem egy kézkrémet. Először olyat gondoltam, mint amilyet Helena lányomnak is készítettem, de aztán ráakadtam a neten a habosított változatra. Éreztem, hogy muszáj kipróbálnom, mert annyira tetszett a krém állaga a fényképeken.
Végülis két kis tégelynyi krém született:
1. 1 rész kakaóvaj, 1 rész sheavaj, 1 rész mandulaolaj. Gőz fölött összeolvasztottam a vajakat, olajokat és adtam még hozzá kb. 10 csepp Tihanyi levendula illóolajat, ill. 2 kapszula E-vitamint.
Ebben a hűvösben elég volt az ablakba kiraknom és néha megkevergetve lesni, hogy mikor kezd megdermedni, visszaszilárdulni a "lötyi". Ekkor bevettem és egy habverővel pár perc alatt krémes-habosra vertem. Majd kis tégelybe kanalaztam, feliratoztam és roppant örömmel nyugtáztam, hogy jé, ilyet is tudok csinálni! :-)
2. 2 rész sheavaj, 1 rész olívaolaj, és persze E-vitamin kapszula, ill teafaillóolajból 5 csepp. Ugyanúgy készült, mint az előző krém, a trükk is ugyanaz, összemelegíteni, majd amikor éppen kezd visszadermedni, akkor habosítani. Ezt eleve popsikrémnek szántam, ezért is válogattam így az összetevőket.
És egy kis ráadás: nem tudom más kencéző társaim, hogy csinálják, de én annyira sajnálom a tálban, edényben, kanálban maradt drága alapanyagokat, hogy kotyvasztás után mindig magamra kenem. Praktikus ilyenkor egy jó nagy felület, ami nagyon hálás, a kényeztetésnek, ez pedig az én esetemben egy 30. hétben lévő jó nagy pocak... :-)
A krémek rendkívül jól hidratálnak, iszonyú finom lesz tőle a bőr. Lassabban szívódnak fel, mint a bolti társai, de ennyi nekem bőven belefér cserébe, hogy semmi mérgezőt nem kenek a bőrömre.
